Scientific American: az európai migránsválság új terápiás eljárásokat tesz szükségessé
A neves tudományos ismeretterjesztő folyóirat decemberi számában Kate Kelland szakértői vélemények alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy a poszttraumás tünetcsoport kezelésére használt hétköznapi pszichoterápiás eljárások nem elégségesek a sokszorosan traumatizált személyek esetében. A Szicíliában dolgozó Aurelia Barbieri szerint a menedékkérők szokatlanul kegyetlen eseményekről számolnak be: gyakori a bebörtönzés, a napokig tartó verés, a fegyveres támadás és a leforrázás. A vizsgált személyek megközelítőleg 40%-ának vannak elviselhetetlenül gyötrő flash-back tapasztalásai, sokan az őrület határán tántorognak.
Bár a menekültjelenség nem új Európában, csupán az utóbbi évtized alatt kezdtek felfigyelni a pszichológiai gondokra. A súlyos traumákon átesett személyeknél hiányzik a bizalom: a környezetüket a valóságosnál is ellenségesebbnek élik meg, bezárkóznak, és gyakran elutasítanak minden segítséget. Ezt a viselkedést a környezet félreérti, agresszióként értelmezi, amely növeli a kulturális szakadékot, a megbélyegzést, erősíti az előítéleteket.
A lehetséges kezelési eljárások közül kiemelendő a Narratív Expozíciós Terápia, amelyet sajátosan erre a helyzetre fejlesztettek ki. Hat alkalommal, egyenkét egy órás beszélgetésről van szó, amelyben megpróbálják részletesen feltárni a bántalmazások történetét. A lényeg, hogy minél pontosabb időbeli sorrendben, összefüggő történetként sikerüljön rekonstruálni és megbeszélni az eseményeket. A bizalom fokozatos kialakulásával párhuzamosan a páciensek megtanulják, hogy az emlékek önmagukban nem félelmetesek, azokat a múltban el lehet helyezni, le lehet horgonyozni, határt húzva a jelen, a jövő és a már megtörtént események között. A kavargó, rettenetes képek, emlékek, félelmek, érzelmek és indulatok lassan egy elmúlt életszakasz lezárt, áttekinthető és a múltban elhelyezhető történetévé szelídülnek. Fokozatosan megszületik az elfogadás és a megbékélés élménye.
Egy másik módszer az Interkulturális Pszichoterápia. A kezelést nyújtók ebben az esetben sokszor maguk is traumát átélt menekültek, akik megküzdöttek a helyzetükkel, és már megtalálták a helyüket új környezetükben. A segítségnyújtás anyanyelven történik. Emblematikus helyszín az észak-londoni Refugee Therapy Center, amelyet egy régi zongoragyárban helyeztek el. Aida Alayarian szerint fontos az elidegenedés és a jelen félelmeinek kezelése, főleg olyanok esetében, akik még nem képesek szembenézni a történtekkel. A londoni központban jelentkező menekültek 90%-a szenved súlyos poszttraumás tünetektől. A kezelés nem időkorlátos, kevésbé strukturált, és magában foglal olyan gyakorlatias elemeket is, mint a lakhatással, a munkával és az iskolával kapcsolatos tanácsadás. A cél elsődlegesen a bizalom, a biztonság és az önbecsülés újjáépítése.
Magyarországon a menedékkérők pszichológiai segítségnyújtását a Cordelia Alapítvány végzi.
Hivatkozások
- https://www.scientificamerican.com/article/europe-s-migrant-crisis-necessitates-alternative-psychotherapies/
- https://www.cordelia.hu/index.php/hu/