Kultúrák és vallások háborúja?

A menekültkérdés sokak szerint összekapcsolódik a terrorizmussal. A tragikus események (Párizs, Brüsszel) ezt az elgondolást látszanak alátámasztani; sokan már egy Iszlám elleni háborút vízionálnak. 

Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a világ vallási térképe sokszínű. Végzetes hiba lenne bármilyen agresszív és pusztító cselekedetet összekötni egyetlen hitrendszerrel: a fanatizmus és a szélsőséges pusztítási vágy bármilyen eszmét felhasználhat, hogy saját igazságát, felsőbbrendűségét és hatalmi ambícióit igazolja. 

Az alább hivatkozott írás egy előadás kivonata, amely olyan egészségügyi és szociális szakembereknek szólt, akik többféle vallású személyekkel dolgoznak együtt. Teológiai, történeti és szociológiai mélységek nélkül rövid bevezetőt nyújt azzal az összetett és érzékeny kérdéssel kapcsolatban, hogy az ábrahámi vallások (Judaizmus, Kereszténység, Iszlám) hogyan észlelik a más hittel élő embertársaikat. A bonyolult hálózatokkal jellemezehető, globalizált világban ennek megértése elengedhetetlen. 

Elsőként a hitrendszerek attitűdjének etimológiai és történeti vonatkozásait érintjük, majd rátérünk a máshitűek modern percepciójára. Bár vannak különbségek a zsidó vallásúak, a keresztények és a muszlimok hozzáállásában, ezeket a jelenlegi politikai felfordulás és hisztéria jelentősen felnagyítja és eltorzítja, különös tekintettel a vallási rendszerek ellentmondásos, dialektikus és a történelem során jelentősen változó, kontextusfüggő máshitű-értelmezéseire. 

Minden erőfeszítésre szükség van, hogy jobban megértsük és elfogadjuk a hitrendszerek találkozásának kulturális és egyéni maghatározóit, elkerüljük a végzetesen zárt előítéleteket, hogy eredményesen fel tudjunk lépni a politikai-vallási fundamentalizmus és fanatizmus ellen.

A teljes írás elérhetősége:

https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2746944